"A lutheri szellem kincses házából."

A Fabricius-család.
-Irta: Fabricius Endre, m. kir. gazd. fõtanácsos.-

A Fabricius-család gömör- és zólyomvármegyei eredetû, valószinüleg a felvidéki városok õslakói leszármazottjai, akiket árpádházi királyaink telepítettek le Németországból és akik azt a magas színvonalu kulturát teremtették meg a Felvidéken, amely Magyarország szellemi forrása volt hosszú idõn át. A család tagjai városi polgárok voltak és törhetetlen hivei az evangélikus egyháznak, számos tagja nemzedékeken át az egyházat szolgálta, más tagjai pedig mint hasznos polgárai a hazának érvényesítették tehetségüket. A családot 1621-ben II. Ferdinánd király magyar nemességre emelte és ettõl az idõtõl kezdve használja a tóth-lipcsei elõnevet, a zólyommegyei Tóth-Lipcsérõl, ahol a nemességet szerzõ Fabricius Boldizsár lakott.

A család lelkészi ága.

A Fabricius-család legrégibb ismert tagja György, aki Jolsván született és 1571-ben ugyanott az ev. iskola tanítója volt, majd 1578-80-ban a wittenbergi egyetemet elvégezvén és pappá szenteltetvén szülõvárosa lelkésszé választotta meg. 1596-ban a murányvölgyi gyülekezet alesperese volt, 1598-ban pedig gömöri esperessé választatott. 1610-ben Thurzó György nádornál járt Kassán küldetésben, hogy a gömöri ev. esperesség törvényeit megerõsíttesse, ami meg is történt, sõt Thurzó nádori pecsét alatt azt is megengedte, hogy az esperesség saját kebelébõl szuperintendenst (püspököt) választhasson. Ezt a nádori parancsot Gömörvármegye ugyanez év jul. 20.-án tartott közgyülésén ki is hirdette.Fabricius György egyházának hires szónoka volt és beszédei közül több nyomtatásban is megjelent. Bethlen Gábornak 1620-ban Besztercebányán történt királlyá választásakor Fabricius György képviselte a lutheránusokat Sextius Péter breznobányai ev. lelkésszel együtt. A gömöri esperesség élén 1632-ig maradt több megszakítással, midõn hajlott kora miatt a tisztséget már nem fogadta el és egy évre rá 1633-ban el is hunyt.
Fabricius Mihály, a nemességszerzõ Boldizsár fia szül. Tóth-Lipcsén és 1620-ban Csetneken lett diakonus utóbb lelkésszé, 1629-ben Gecsetfalván, 1645-ben Köviben lelkész. Legnagyobb érdeme, hogy 1633-ban az evangélikusok szertartáskönyvét dolgozta ki, hogy az odáig használt cseh agendát kiküszöbölje, melyet utóbb Krmann Dániel szuperintendens dolgozot át 1644-ben több lelkésztársával a nagybeteg özv. Széchy Györgynét, Homonnay-Drugeth Máriát kereste fel és részesítette vigasztalásban, elismervén ezzel a nagybetegnek az evangélikus egyházzalszemben kifejtett sok jótékonyságát és támaszát. Két éven át volt a gömöri gyülekezet esperese. A csetneki ev. templomban korán elhunyt gyermekei emlékét díszes márványtáblán örökítette meg hosszabb latin vers kiséretében.
Fabricius Mátyás az elõbbi fia elõbb Cseriben és Ratkón rektor, utóbb 1666-ban Ribniken lelkész, ahol hivatásában a jezsuiták vérszomjas korszaka akadájozta meg õt, mert 1674-ben a pozsonyi vértörvényszék elé idézték, ami elõl külföldre bujdosott, elszakadván családjától, hazájától. 1682-ben Thököly Imre Gömörmegyét hatalmába kerítvén, az evangélikus vallást is jogaiba visszahelyezte és így került Fabricius Mátyás a betléri ev. egyház élére és lett a gömöri esperesség szeniora. 1683-ban Thököly Imre fejedelemnél járt a gömöri gyülekezet küldetésében, hogy a papi tizedeket ismét visszaadassa a lutheránusoknak, melynek eredményeként a fejedelem úgy rendelkezett, hogy a lutheránusoktól jog- és törvény ellenére és erõszakosan elszedett papi jövedelmek ismét visszaadassanak. 1687-ben a betléri paplak ismét megürült, az ellenreformáció Fabricius Mátyást hivatásából ismét el�zte, elfogták, megsanyergatták, nagyérték� könyvtárát elrabolták. 16 esztendeig él ismét számkivetésben, mig Rákóczy Ferenc lépett fel a szabad vallásgyakorlat érdekében, midõn Fabricius Mátyás ismét hazatérhetett és Hizsnyón lett lelkész.
Mátyás egyik fia János 1702-ben Kassán a tót ev. egyház lelkésze, utóbb a gömörmegyei Teszeren, Köviben és Tiszolczon lelkész és esperes, több egyházkerületi gyülésen vett részt és mint egyházkerületi szenior 1725-ben nagy erélylyel védte az esztergomi káptalan szemben a papi tizedet, illetõleg egyháza ügyét.
Fentebb említett Mátyás ev. lelkész fia György Gyõrött volt ügyvéd és 1728-ban a gyõri ev. konvent elnöke, mint ilyen Bécsben járt a királynál küldetésben az ötödik ev. püspökség létesitése ügyében, 1736-ban pedig a dunántúli egyházkerület nevében Sopronban õ vezette a küldöttséget, mely Serpilius Mátyás soproni ev. lelkész a dunántúli püspöki tisztség elfogadására kérte fel.
Fabricius János, elõbb említett Sámuel bradnai lelkész unokája és Ádám ugyancsak bradnai ev. lelkész fia 1784-ben az aszódi ev. gimnázium tanára, majd 1785-tõl a pestmegyei Harta ev. német egyház lelkésze, ahol a paplak és templom 1787-ben az õ buzgólkodása folytán épült fel. A család ezen lelkészi ága Gömör és Hont vármegyékben élt, valamennyi tagja külföldi egyetemeket látogatott és terjesztette hazánkban a nyugati m�veltséget.


Fabricius Endre pesti közjegyzõ.

Fabricius Endre soproni polgármester fia Endre (1823-1902) középiskoláit Sopronban végezte és kortársa volt Petõfi Sándornak, akivel Sopronban való katonáskodás idején érintkezésben is volt és a liceumi "Magyar Társaság" könyvtárából könyvekkel látta õt el. A jogot elvégezvén Pozsonyban és Pesten; 1848/9-ben pesti nemzetõr volt. A szabadságharc után ügyvédkedett, majd közjegyzõvé lett. Irodalmilag is m�ködött, két kötetben jelentek meg versei "Sinnen und Minnen" címen, ezenkívül 36 drb. zeneszerzeménye van zongorára. Idõs korát Sopronban az õsi Fabricius-házban töltötte, mely a város közepén a vármegyeház tõszomszédságában áll és még életében családi alapítványúl kötötte le a házat, azzal a céllal, hogy a ház jövedelmébõl a család legszegényebb tagjainak fiúgyermekei iskoláztassanak. Az alapítvány kezelését a soproni ev. konventre bízta. Ügyvédi és közjegyzõi m�ködése jövedelmébõl Pacolaj és Nagyrippény nyitramegyei községekben nagyobb földbirtokot szerzett, melyen elõszeretettel foglalkozott lótenyésztéssel, kertészkedéssel.

Fabricius Endre m. kir. gazdasági fõtanácsos.

A soproni polgármester dédunokája. Apja ugyancsak Endre nyitrai ügyvéd volt. A magyaróvári gazd. akadémiát végezte és a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán abszolvált. 1906-ban lépett az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kötelékébe mint fogalmazó és ma ennek fõtitkára, ahol agrárpolitikai, növénytermelési és agrárpropaganda tevékenységet fejt ki. Belsõ munkatársa a Köztelek mezõgazdasági szaklapnak 1906 óta, számos cikke jelent meg a szaklapokban. Ãnálló munkája az 1921-ben megjelent "Magyar növénynemesítés" cím� könyv, 1920-ban Östör József jelenlegi sopronmegyei képviselõvel együtt kiadta a birtokreformtörvény magyarázatát. A külföldi mezõgazdasági viszonyokat tanulmányozandó beutazta Németországot, Dániát, Svédországot és Norvágiát. Elõszeretettel foglalkozik a gazdatisztek ügyeivel és ezért a Magyar Gazdatisztek Orsz. Egyesülete ügyvezetõ alelnökévé is választotta, mely egyesület ügyeit 1913 óta intézi. Tagja az "Állandó Felülbíráló Tanács"-nak, a Kisérletügyi Tanácsnak, választmányi tagja az Orsz. Magyar Méhészeti Egyesületnek, a Dohánytermelõk Orsz. Egyesületének, a Nemzeti Muzeum Barátai Egyesületének. A mezõgazdaság fejlesztése terén kifejtett munkássága elismeréséül 1920-ban a m. kir. gazd. tanácsosi, 1925-ben a m. kir. gazd. fõtanácsosi címet kapta. A pesti magyar ev. egyház presbyteriumának tagja. A világháború alatt önként vonult be 1914-ben és mint honvédtüzér 1918 végéig résztvett a galiciai, volhyniai, bukoviniai és olasz harctereken folytatott küzdelmekben, mint tüzér vett részt a lembergi csatában, toporucz-roroncei, kirlibabai és az olasz hétközség fennsíkján, a Fonaleszorosbeli küzdelmekben. Számos harci kitüntetést nyert, az arany vitézségi éremre is beterjesztették.

Fabricius László m�szaki tüzéralezredes.

Fabricius László (1873-1920) F. Ágoston és dezseri Bolemann Mária fia katonaiskolát végzett és elõbb a 15. közös gyalogezredben Trencsénben szolgált. Nagy szeretettel foglalkozott m�szaki kérdésekkel, melynek eredménye több katonai találmánya, így az önm�ködõ katonai céltábla és a tábori konyha, mely utóbbinak a magyar hadsereg a világháborúban oly nagy hasznát vette. Éppen találmányai folytán a m. kir. honvédelmi minisztérium figyelme reá irányult és így került át a honvédséghez Budapestre és a törzstiszti tanfolyamot elvégezve m�szaki tisztté lett. Közvetlen a háború kitörése elõtti esztendõben Düseldorfba küldetett robbantásteknikai tanulmányra, ahová az osztrák és magyar hadseregbõl csak tizen köldettek, köztük egy honvéd, aki õ volt.A háború kitörésekor a csepeli lõszergyárba vezényeltetett mint katonai ellenõrzõ és szakértõ, mely hivatását a háború befejeztéig 1918 novemberig a legnagyobb lelkiismeretességgel végezte és ez alatt lett alezredessé is, több kitüntetést nyerve. 1919-ben a magyaróvári lõporgyár felszámolóbizottságának elnöke lett, amely hivatását nem fejezhette be, mert spanyol influenzában 1920-ban hirtelen elhunyt.

Fabricius Ottó iró és zenész.

Fabricius Károly pozsonyi ügyvéd és galánthai Fekete Jozefin fia Ottó (1857-1912) korán kezdett az irodalommal foglalkozni, 21 éves korában "Seelenblüten" címen verseskötete jelent meg. Középiskoláit elvégezvén Bécsben dramaturgiai tanulmányokat folytatott és 1879-81-ig Pozsonyban és Budapesten a német szinházban mint hõsszerelmes szerepelt. A szini pályát azonban csakhamar otthagyta, hogy kizárólag az irodalomnak éljen. 1882-ben a berlini nemzeti szinházban nagy sikerrel adták elõ "So sind sie alle" cím� vígjátékát és a szinház igazgatója, br. Donat megbizásából Jókai Mór "Aranyember"-ét dolgozta át 1882-ben színm�ve ugyane szinház részére. Humoreszkjei egymásután jelentek meg, részint önálló munkákként, részben lapokban. Az 1880-as évek közepétõl élénk ujságirói tevékenységet fejtett ki egészen haláláig. Kéziratban maradt valamennyi nemzet szinházának történetét felölelõ munkája. "Süse Mädel und andere Bitterkeiten" cím� humoreszkjét a lipcsei "Reclam Bibliothek" adta ki arcképével és életrajzával.
A család leányágából származik Walkó Lajos volt kereskedelmi, jelenleg pénzügyi miniszter, Samarjay Lajos a MÁV. elnökigazgatója, Lukács Ödön Nagyvárad polgármestere, utóbb m. kir. pénzügyminiszteri tanácsos.

Sopron városa gazdag régi hangulatos palotákban. Különösen a Szentgyörgy-utcában, Új-utcában, Templom-utcában és Ferenc József-téren találunk ódon házakat. Ezek közé tartozik a Fabriciusok háza is a Ferenc József-téren. Képünk a ház udvarát ábrázolja festõi loggiáival Autheriedné rajza után.


 

Fabricius